10.7 C
Baia Mare
szombat, 2024 február 24.

Mágikus körben – II.

Dr. Árvai György pszichiáter a Bálint-módszerről

Dr. Árvai György pszichiáter a Bálint-módszerről

Miután nemrég a vele készített interjú végére értünk, Árvai doktor – átvitt értelemben – a homlokára csapott.

– Van még valami fontos: a Bálint Mihály.

Kíváncsivá tett: az vajon mi lehet? Ezért folytattuk a beszélgetést. Pontosabban a doktor úr „mesélt”. Nagyon érdekes az, amit tőle hallottam. Hallgassuk hát Árvai doktort!

– A Bálint-módszerről van szó. Bálint Mihály a XIX. század utolsó évtizedében született Budapesten magyar zsidó családban. Eredetileg zsidó neve volt, később magyarosította.

Pszichiáter lett, majd a két világháború között pszichoanalízisben képezte tovább magát.

1938-ban, amikor Magyarországon a zsidóüldözés jelei mutatkoztak, s érezte, hogy nagy baj van, Londonba menekült. Akkor jött rá, hogy a családi orvosok tevékenységében nincs kommunikáció.

Manapság így nevezik, nem tudom, ő hogyan nevezte. Kidolgozott a beteg érdekében egy olyan orvosi kommunikációs rendszert, amely mára el van terjedve az egész világon Kanadától Ausztráliáig mindenhol. A módszer tulajdonképpen csoportterápia az orvosok részére. Arról van szó, hogy ebbe bevonta a családorvosokat és a különböző szakterületek orvosait, mert a kazuisztikájuk nagyon gazdag. Egy belgyógyásznak vagy egy családorvosnak mindenféle betege van, egy pszichiáternek egyféle, legfeljebb másként látja pszichésen a dolgokat.

A Bálint-módszer lényege a megbeszélés. A metodikát csak röviden mondom el.

10-15-20-an körbeülünk: orvosok, pszichológusok, tanárok, papok. A kört mágikus körnek nevezzük. A kör közepén nincs asztal, s mindenki mindenkit lát. Közben nincs suttogás, beszélgetés egymás között. Egy ember a jelenlevők közül prezentál egy esetet: Például azt mondja:

– Nekem van egy problémám, mert ezzel a Kati nénivel nem tudom megoldani. Vagy Kati nénivel, a beteggel, vagy a hozzátartozójával. Megakadtam, nem tudom, mit csináljak.

Mindenkinek megvannak a saját bajai, határai, mindenki ember. A bemutatott eseteket az illető elmeséli 10-20-30 percben.

A következő fázisban jönnek a kérdések a bemutatott esettel kapcsolatban, ugyancsak 10-20 percben. Ezután az, aki az esetet bemutatta, szimbolikusan visszahúzza a székét, neki többet nem szabad megszólalnia. Mi, akik a körben ülünk, elkezdünk beszélni egy lieder irányításával. Csak akkor szólalhatunk meg, ha szót kapunk. S elkezdünk beszélni, fantáziálni:

– Hogyha én lennék a kollega, vagy a kollegina, hogyha én lennék a beteg vagy az anyósa, vagy akárki.

Mindenki elmondja a véleményét, de senki soha nem ad tanácsot. Kialakul egy poliform véleménycsere, nagyon sokféle véleménnyel.

Ezután az, aki az esetet bemutatta, visszahúzza a székét, s megbeszéljük az esetet közösen.

Ekkor már mindenki beszélhet, de szervezetten, fegyelmezetten. Mindenki elmondhat mindent.

Sőt a végén a lieder megkérdi:

– Mindenki elmondott mindent? Senkiben nem maradt semmi? Ha igen, mondja el! Ne menjünk el úgy, hogy nem mondott el mindenki mindent, amit akart! Azért vagyunk itt, azért jöttünk el.

Ezek a Bálint-csoportok tulajdonképpen azért léteznek, hogy az orvos-beteg kapcsolatot jobbá tegyék a beteg érdekében.

Bálint Mihály 1972-ben halt meg, tehát elég hosszú ideig tevékenykedett, könyveket írt, a világot járta, mára egy nemzetközi hálózat alakult ki a Bálint-csoportokból. Létezik nemzetközi Bálint-egyesület, minden évben rendeznek nemzetközi találkozókat. A romániai Bálint-csoportnak Csíkszeredában van a központja, az elnökünk Dr. Veres Albert, aki maga is bejárta a világot Tokiótól Montrealig. Szigeten én szerveztem a feleségemmel a Bálint-csoportot, amely már tizenkét éve működik eredményesen, s célja az orvosok pszichoterápiája.

Ezzel Árvai doktor úr monológjának végére ért.

Én érdekesnek találtam azt, amit a Bálint-módszerről elmondott, olvasóink pedig remélhetőleg hasznos, gondolatébresztő ismeretekkel gazdagodtak.

- Advertisement -spot_img

Még több

- Reklám -spot_img

Máramaros megyei hírek