Az első zsidók a 18. század közepe táján érkeztek Galiciából. 1760-ban a közösségnek már volt miniánja, 1800-ra pedig körülbelül 250 zsidó élt Borsán.
Számuk folyamatosan nőtt. 1890-ben 1432 zsidó élt Borsán, 1920-ra 2991 fő vallotta magát zsidónak, 1941-ben pedig a hitközség létszáma elérte a 2409 lélekszámot. Ez azt jelentette, hogy Borsa lakosságának körülbelül 20%-a volt zsidó. Az első zsinagóga 1800-ban, a második 1840-ben épült. A városban voltak kisebb imatermek is és 1870-ben megalapították a Talmund-Tora iskolát.
A borsai zsidóság többsége a Kosowi haszid családhoz csatlakozott. A közösség első rabbiját Eiziknek hívták. 1855-ben Jakow Cvi Waldmann lesz a rabbi. Ott maradt 1883-ig. Ben Cion Fish, a borsai születésű, gazdag ember volt és a cionizmus híve, aki hitt Eret Izrael földjeinek megművelésének gondolatában. Auschwitzban ölték meg.
Egy másik nagy borsai cionista Moskovits Dávid volt. Izraelbe utazott és Tiberias városa közelében földet vásárolt az erdélyi zsidóknak. A borsai zsidó közösség zöme a kereskedelemben vagy az erdészetben dolgozott. A két világháború közötti időszakban Borsán 12 zsinagóga és imaház, 3 rituális fürdő és 3 temető volt.
A borsai zsidó Meir Pollak fürdőt alapított, amely országszerte ismertté vált. A közösség utolsó rabbija Mendel Hager volt. A teljes, kb. 2500 borsai zsidóságot a Felsővisói gettóba hurcolták. Túlnyomó többségüket a koncentrációs táborokban ölték meg.
A második világháború után a közösség próbált újraszerveződni, azonban a megmaradt 395 zsidó nagy része hamarosan kivándorolt.
Ma már egyetlen zsidó sem él Borsán.
