Az első zsidók a 18. század környékén érkeztek Magyarláposra. 1857-ben 138 zsidó élt a városban; 1891-ben 425, 1920-ban 804, a legutóbbi, 1941-es népszámláláskor pedig 717 zsidót tartottak nyilván.
A közösséget az 1820-as években alapították, de a zsinagóga már korábban is létezett. A városban volt egy rituális fürdő, magánheidere és Talmud-Tóra iskola. A közösség első vezetői Staszl Meir, Loger József voltak.A közösség első rabbija Tzvi Hirsch Weisz volt. 1875-ben hagyta el a várost, utódja fia, Weisz Mózes lett. 1885-ben a következő rabbi a Teitelbaum családból származott, Mozes David Teitelbaum. 50 évig szolgálta a közösséget.A magyarláposi jesivát mintegy 140 bahur látogatta, és itt tanultak szakmát, pontosabban asztalosmesterséget is.
A városban a zsidók a könnyűipar különböző ágaiban, bőrfeldolgozásban, háztartási cikkek gyártásában vagy szalmakalapgyártásban tevékenykedtek.A magyarláposi zsidóság aktívan részt vett a társadalmi életben is. 1914 előtt Fucs Jakov és Berkovits Mendel volt a helyi testület tagja, 1918 után pedig a zsidók Samu Biro, Lasar Karl és Adolf Idel választották be a helyi tanácsba.A cionista eszmék Magyarláposon is gyökeret vertek, a különböző frakciók közötti viták pedig gyengítették a közösség erejét.Május 4-én összegyűjtütték a magyarláposi zsidókat a zsinagóga udvarán.Két nappal később a dési gettóba vitték őket, ahonnan a vonatok Auschwitzba szállitották. A legtöbb zsidót ott ölték meg. Itt ölték meg Groszl Áront, a közösség utolsó rabbiját.A háború után körülbelül száz zsidó tért vissza, de többségük gyorsan emigrált. Az utolsó magyarláposi zsidókat 1977-ben jegyezték fel. Ma a zsidó közösség nem létezik.
Asociația Maramureș Heritage
