Apjok Norbert írásos, dokumentumokkal alátámasztott magyarázatot kért Tánczos Barna környezetvédelmi, víz- és erdőügyi, valamint Spãtaru Florin Marian gazdasági minisztertől a felszámolt máramarosi bányák helyzetére vonatkozóan. A honatya immár második alkalommal fordult kérdésekkel ez ügyben a szaktárcák vezetőihez.
Apjok hivatalos levelében emlékeztette az illetékeseket arra, hogy január 30-án volt 22 éve annak a sajnálatos, jelentős mértékű, több országra kiterjedő ciánszennyezésnek, amit az egykori bányatársaság, az Aurul ülepítőjénél történt gátszakadás okozott. A ciánszennyezett víz bekerült a Zazar, a Lápos, a Szamos folyókba, majd a Tiszába, és végül a Dunába. A cián gyakorlatilag elpusztította a vizek élővilágát.
,,A helyzet sajnos azóta sem rendeződött megnyugtatóan, éppen ezért láttam szükségét annak, hogy hivatalosan is kikérjem az illetékesek álláspontját arról, miként képzelik el az egykori bányák mielőbbi biztonságossá tételét. Tapasztalhattuk az elmúlt évtizedek folyamán, hogy ezek a bezárt és felszámolt bányavállalatok valóságos ökológiai bombákká váltak, nap mint nap veszélynek téve ki a lakosságot.”
Egy tavaly ősszel készült tanulmány is rávilágított arra, hogy a helyzet tarthatatlan. A dr. Hantz Péter kutató, feltaláló és biofizikus által végzett mérések és elemzések megdöbbentő eredményeket tártak fel. Erről korábban már beszámoltunk, így nem térünk ki rá, bárki utána nézhet, ha érdekli a téma. A fontos az, hogy a neves kutató nem csak a problémákat tárta fel, hanem lehetséges megoldásokat is javasolt.
A képviselő videó bejelentkezése itt megtekinthető: https://fb.watch/czqh6KwThl/
,,Kértem a tárcavezetőket, hogy bocsássák a rendelkezésemre azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy létezik egy konkrét és működőképes kárrendezési terv, illetve, hogy az eddigi intézkedéseknek milyen hatásfokuk volt. Ugyanakkor szorgalmaztam, hogy hozzák tudomásomra azokat a dokumentumokat, amelyek a nehézfémekkel szennyezett bányavizek patakokba, folyókba jutását megakadályozó eddigi intézkedéseket és a jövőbeli terveket tartalmazzák. Mindezek fényében, azt is kérelmeztem, hogy közöljék, van-e tervük arra vonatkozóan, hogy további pénzügyi forrásokat szabadítsanak fel a fennálló veszélyhelyzet rendezése érdekében, illetve azt, hogy a bányák felszámolásával és környezetbaráttá tételével megbízott vállalatoknak milyen lehetőségeik vannak célirányos országos vagy uniós pályázatok benyújtására. Egyszersmind a minisztériumok, illetve a kormány rövid-, közép- és hosszútávú terveire is kíváncsi vagyok, mint ahogy arra is, hogy milyen intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a globális felmelegedés okozta időjárásváltozások, gondolok itt elsősorban az egyre gyakoribbá és extrémebbé váló felhőszakadásokra, ne veszélyeztessék a lakosság biztonságát” – nyilatkozta a képviselő.
Tamási Attila
