1746-ban még csak két zsidó család élt Szarvaszón, ez hét személyt jelentett. 1840-ben 49-re, 1920-ban 298-ra emelkedett a zsidók száma. A deportálás előtti utolsó népszámláláson, amelyet 1941-ben végeztek, a szarvaszói zsidó közösség 161 főt számlált.
A zsidók többsége fakitermelésben dolgozott; néhányan azonban a kereskedelemben vagy a mezőgazdaságban is dolgoztak.
A 19. század közepén zsinagógát épitettek. Ugyanebben az időszakban alakult meg a temető is. A szarvaszói zsidó közösség a szigeti ortodox közösséghez tartozott.
Az első világháború után a zsidó közösség nagy része vagy Szigetre költözött, vagy az emigráció mellett döntött, különösen az Egyesült Államokban mentek sokan.
A zsidó közösségnek jiddis volt az anyanyelve.
1944-ben a német megszállók és a magyar csapatok összeszedték a településről a zsidókat és az aknaszlatinai gettóba hurcolták őket. Deportálásuk május 23-án kezdődött. Többségüket Auschwitz-Birkenauban ölték meg.
A háború után Szarvaszón nem éltek többé zsidók.
Cotos Robert – president Asociatia Maramures Heritage