Budapesten született. Szent-Györgyi Albert 1917-ben szerzett Budapesten orvosi oklevelet, majd Európa több városában tanult biológiát, élettant, gyógyszertant, illetve fizikát és kémiát. Az 1920-as évek végén ismeretlen anyagot fedezett fel a mellékvesében, amelyet hexuronsavnak nevezett el.
Miután második doktorátusát megszerezte Cambridge-ben, 1931-től újra Magyarországon dolgozott, és a szegedi tudományegyetemen növényekből próbálta kivonni a korábban felfedezett anyagot. Végül a paradicsompaprikával folytatott kísérletei során azonosította a hexuronsavat a C-vitaminnal, és segítségével a paprikából kiinduló C-vitamin gyártásának módszerét is kidolgozták Szegeden. A témakörben folytatott kutatásaiért 1937-ben kapott élettani-orvosi Nobel-díjat.
Szent-Györgyi Albert és Máramaros megye
77 évvel ezelőtt „nagy volt néhány szegedi turista meglepetése, amikor a Radnai-havasokban járva, egy primitív kis menedékházban, 1650 méter magasságban felfedezték Szent-Györgyi professzort, világhírű Nobel-díjasunkat, amint az ősnomádok életét éli, és hajnali 6 órától napáldozatig turistáskodásnak, a levegő és napfény élvezetének szenteli magát…” – kezdi az ismerőseitől hallott történetet „(cs.p.)”.
„Igen kedves epizódja volt a szegedi turisták ott-tartózkodásának az a havasi esküvő”, amelyen megjelent „Szent-Györgyi Albert professzor, sógornője és Kramár Jenő orvostanár társaságában. A borsabányai plébános, amikor megpillantotta a násznép között Szent-Györgyi Albertet, a házasulandókhoz intézett beszédének legnagyobb részét a magyar tudományosság Nobel-díjas kitűnőségének magasztalására fordította. (…) A másfélezer méter magasságban, Isten szomszédságában érces hangon emelte ki a magyar szellemi élet diadalát. Szent-Györgyi Albert tudományos munkásságát, mint az Isten különös kegyét, az emberi haladásba és felsőbbrendűségbe vetett hit eleven példáját.
A szép beszédre Szent-Györgyi Albert utánozhatatlanul kedves, elbájoló modorában és tudóshoz illő szerénységgel válaszolt. Elhárította magáról a sok díszítő jelzőt és dicséretet, ehelyett az új házaspárnak kívánt békét, boldogságot és sok szerencsét. Szent-Györgyi Albert egyébként ezúttal mutatkozott be először, mint – költő.
Rögtönzött, rendkívül szellemes versben szólt az új házasokhoz, hasonlóan a havasi esküvőkön szokásos rigmusos köszöntőkhöz. A Nobel-díjas tudóst, úgy is, mint költőt és úgy is, mint egyszerű, jóságos szívű embert lelkesen ünnepelte a havasi esküvő közönsége. (…)”
Az ifjú pár csak néhány hónapot tölthetett új otthonában. 1944-ben a front a borsai tervekkel együtt a menedékházat is elsöpörte, a Kovács család pedig, fegyverdörgés közepette, sítalpon menekült a hegyről. A fiatal házaspár ekkor már tudta, hogy családjuk hamarosan gyarapodni fog, Kovács Györgyike ekkor már hetedik hónapos terhes volt.
Az utolsó szatmári vonattal hagyhatták el Észak-Erdélyt, Budapesten a Kilvády család fogadta be őket. Első gyermekük, Gedeon László Budapest ostroma alatt, az óvóhelyen született, 1944 májusaban.
Oravecz Csongor ( Forrás: u-szeged.hu)
