8.7 C
Baia Mare
péntek, 2024 február 23.

Egy évszázad dicsérete

Száz éves a Nagybányai Magyar Baptista Gyülekezet

Ha a világmindenségben száz év kevesebbet jelent, mint egy csepp a tengerben, akkor egy ember életében vagy egy kisebb csoport számára a száz év sokat számít, különösen, ha tele van jóval, dicsérettel, szép emlékekkel.

Ilyen helyzetben vagyunk Nagybányán most, amikor száz éves évfordulót ünnepel a Magyar Baptista Gyülekezet. Egy ilyen szép esemény azonban továbbra is számok elemzésére késztet, amikor az állandóan növekvő adatok sok rosszat is jelenthetnek, a nekünk tetsző statisztikák mellett. Elsősorban ijesztőnek kell elfogadjuk napjaink népességnövekedését. Korábban elképzelhetetlen növekedésről beszélhetünk. Például, ha 1960-ban 3 milliárd volt ez a szám, alig 60 év múltán már, éppen folyó év november hónapjában, eléri a 8 milliárdot. Ezen belül a jó irányt mutató csoportosulások adatai növekedőben vannak.

Nem szeretnék eltérni a témától, éppen ezért csak megemlítem, hogy talán a legújabb felmérések szerint egy 230 országot átfogó kimutatás szerint a Föld népességének 84 százaléka tartozik valamely valláshoz. A 2010-es felmérések alapján született adatok mutatják, hogy a Föld lakosságából 2,2 milliárd keresztény (a világ népességének 32 százaléka).

A vallások földrajzi eloszlása nagyon eltérő. A keresztények eloszlása a legegyenletesebb.

A baptista felekezet az egyik legnagyobb protestáns felekezet a világon. Az Európai Baptista Szövetség 2011-es adatai szerint Romániában 150 ezer tagot számlál a közösség. A baptizmus már több, mint 400 esztendeje (1609 óta) van jelen az európai földrészen. Vannak hit- és gyakorlatbeli hasonlóságok, de nem közvetlen folytatásaként a reformáció idején indult anabaptista* mozgalomnak.  

Magyarországon 1846-ban kezdődött a baptista misszió a hamburgi gyülekezetből hazatérő néhány fiatalember által, majd Kornya Mihály parasztprédikátor munkássága révén nyert nagy teret, aki egyedül több, mint 11 000 felnőtt hitvallót merített alá. 1920-ban az addigi Magyarország területén élő 24 000 baptista közül 17 000 került román közigazgatás alá. A két világháború között a baptisták szellemi élete és befolyása Biharban és a Bánságban volt nagyon intenzív. A kommunizmus idején az ateista világnézetû totalitárius rendszer üldözte a baptistákat. A Romániában mûködő több, mint kétszáz magyar baptista gyülekezet az 1990-ben megalakult Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége keretén belül mûködik. A székhely Nagyváradon van.  

Nagybányán maradva, ahol nagy ünnepnek számít ebben az évben az alakulás 100 éves évfordulója, szeretném megemlíteni, hogy néhány rendezvényen volt szerencsém jelen lenni kedves barátom, Kaszta István – Isten nyugtassa! – meghívására. Nagy örömmel teszem most is, amikor egy nagyon kedves barátom és a Gyülekezet meghívásának teszek eleget, hálás köszönettel.

Többször hallottam a gyülekezet alakulásáról; a Virágh név sokunk számára, akik nagybányaiak vagyunk, nem ismeretlen. Tehát arra kell emlékezni, hogy a NAGYBÁNYAI MAGYAR BAPTISTA GYÜLEKEZET 1922-ben született ebben az „arany városában”, mégpedig baptista hittérítő nélkül, sok ezer kilométer távolságból indulva, (szibériai fogolytáborból) Virágh Gáboron keresztül. A leírtakból kitûnik, hogy 1915-ben már elkezdődik az „Isteni beleszólás”, ami aztán 1922-ben érik be, és 1922-ben Nagybányán már nem ketten, hanem négyen kezdik el azt a munkát, aminek eredménye ez a mostani hálaadás is, a szép, nagy, kívánalmaknak megfelelő imaházban.

Virágh testvér nem ismert társadalmi, nemzetiségi vagy kulturális válaszfalakat. Rendületlenül dolgozott, több irányba terjedő kapcsolatokkal bővítette a közösséget. Gyülekezeti összejöveteleket tartottak, ahol örvendtek egymásnak. Jutott idő külön olvasásra, ahol az igének örvendhettek. Női órák, vasárnapi iskola, énekórák már a kezdetektől foglalkoztatták a testvéreket. Gyarapodásuk állandó volt, még a háborúban és az azt követő időkben is a gyülekezet megállta helyét. A városra költözés talán nyereség volt a nagybányai gyülekezet számára. Fúvószenekar alakult és a lelkimunka erősödött. Énekkar, bibliaórák, gyereknevelés, mind eredményes munkát mutatott: a 75 éves jubileumon, 1997-ben 162 tagot jelentett, majd 1989-ben a taglétszám 224 volt.

Akárcsak magyar kisebbségi létünk esetében, a következő években különféle okok miatt csökken a létszám. Ennek egyik oka a kivándorlás, főleg a fiatalok más országokban keresett megélhetési lehetősége a legnagyobb gond.

Az 1989-es rendszerváltás eufórikus hangulata sokat változott. Mégis töretlenül folytatódtak a nyilvános evangelizációs istentiszteletek, az énekkar aktivitása, kórus- és fúvószenekari találkozók, mint például 2014-ben, akárcsak a különböző konferenciák, kongresszusok, ifjúsági találkozók. A gyerekmiszsziós tevékenységek fontossága növekedett, a vasárnapi iskolai tevékenység sem szünetelt. Felsőbányán és az imaház udvarán „Tarkabarka vakáción” találtak táborozásra a gyerekek. Angol tanfolyammal, karácsonyi koncertekkel, melyekből jótékonysági koncert lett, idősek napjával, hálaadó napokkal, anyák napjával és más ökumenikus rendezvényekkel voltak állandó foglalkozások a nagybányaiak és más helységből idelátogatók számára.

Különös kihívás volt a gyülekezeti helyek biztosítása. Az alakulástól kezdve, Virágh Gábor testvér lakásától, hosszú időn keresztül állandóan bővülő lehetőségek, nehézségekkel megoldott gondok között változtak a helyek, mindaddig, amikor már beszélhettek az imaházépítésről és ugyancsak nagyon sok gond megoldása után elkezdődhetett 1992-ben a testvérek önfeláldozó és folyamatos adakozásából, az Istenünktől kapott bölcsességgel és dr. Virágh Gábor testvér kezelésével ez a ma is álló építmény. Négy évi munka után, 1996-ban köszönhették meg Istennek a Nagybányai Magyar Baptista Gyülekezet tagjai, hogy használatba vehették ezt az imaházat, amelyben jelenleg a 100 éves jubileumi megemlékezést tartják.

Nem feledkezik meg a gyülekezet a lelki munkásokról. Hosszú névsorban emlegetik neveiket. Hálásak a lelkipásztorok munkájáért is. Mindenek mellett, az eltelt 100 év munkájáról vallják és meggyőződéssel állítják: „Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők”.

Ebben a hihetetlenül kegyetlen, gonosz mai világunkban a népesség számának megfelelően növekedtek az istentelen, rosszindulatú cselekvések is, az élet kíméletlen történései. Legveszélyesebb a hitetlen, a közömbös ember, aki nem törekszik, nem vágyódik semmi után. Számára mindegy, mi történik. Szerencse azonban, hogy sok példa van a hit jó harcára, a tettekre, melyek hitünket bizonyítják. Nem bújhatunk el hitünkkel, nem is kérkedünk vele, de meg kell mutatni, meg kell vallani azt bármilyen úton, mert ez nem magánügy, ismerjük a tanítást: „aki megvall engem az emberek előtt, azt én is megvallom Atyám előtt.” Minél inkább fölnéznek a jóhiszemû, nemes lelkû emberekre, annál fajsúlyosabb a szavuk. Sokkal többen lehetnének belőlük, mint amennyien vannak ebben a világban, mert ha a világ politikusai olvasnák a Szentírást, akkor nem lenne háború…, nem ilyen, eddig hihetetlen, nem ismert fenyegetések és gonoszságok terjednének a társadalomban.

Gratulálok a sok jóhiszemû istenhívő embernek, a Nagybányai Magyar Baptista Gyülekezet tagjainak, kívánom, hogy legyenek jó példái embertársaiknak, és tetteikkel bizonyítsák, hogy „Uram, jó nekünk itt lenni, hol kegyelmed várva vár”.

Hitter Ferenc, 2022. október

* anabaptista – újrakeresztelők; a reformáció radikális népi irányzata a XVI-XVII. sz-ban, amely elveti a dogmákat, a keresztség felvételét (megkeresztelkedés) pedig csak a felnőtt korban tartja érvényesnek. Legjelentősebb személyisége Münzer Tamás.

- Advertisement -spot_img

Még több

- Reklám -spot_img

Máramaros megyei hírek