A Budapest–Bamako rali félidejében az előkelő második helyen tartózkodik a sepsiszentgyörgyi fiatalokból álló Sepsi SiC Outland Expedition csapata. Debreczeni László és Demeter László a versenykategóriában vállalkozott arra, hogy hegyen-völgyön, kő- és homoksivatagon, szavannán és dzsungelen keresztül célba érjenek Nyugat-Afrika szívében. A Budapest-Bamako egy veszélyes, minimál asszisztenciás kaland és tájékozódási verseny, amelyben minden résztvevő csak saját talpraesettségére, szerencséjére és felkészültségre számíthat, hiszen nincsenek mentőhelikopterek, begyűjtő teherautók, idegenvezetők vagy tolmácsok.
A 16 napos, több mint 9000 kilométeres versenytávon, mintegy 300 jármű a marokkói Tangerből vágott át előbb a hóval borított Atlasz hegységen, majd a Draa folyó sziklás völgyein át a Szahara mélyére. A mauritániai határ átlépése után sivatagi dűnékkel és homokos tájjal folytatódott a futam. A zord szaharai etapokat a félsivatagos Száhel övezet követte Szenegálban. Onnan továbbhaladva, jelenleg poros és sáros földutakon folytatják Guinea magasföldjein át egészen Sierra Leone buja dzsungeléig, míg célba érnek Freetown-ban.
A két sepsiszentgyörgyi srácnak nem ez az első afrikai kalandja: az elmúlt években részt vettek már a Budapest–Bamako ralin, de versenyeztek az Asia Race túrán, ahol második helyezést értek el, és magánexpedíciók keretében is átszelték a fekete kontinenst, egészen Fokvárosig. Debreczeni László és Demeter László, mindketten vállalkozók, akik a hétköznapokban viselt öltönyüket levetve, szívesen vágnak bele off-road túrákba, ez a közös szenvedély 2014-óta hajtja őket, a székely furfangot igénylő, kihívásokkal teli kalandokba.
„A Bamakón egy dolog biztos, hogy minden bizonytalan”, érzékeltette a mostani kalandjuk kihívásait az adószakértőként dolgozó Debreczeni László, aki szerint ehhez hozzátehető egy másik mondás, miszerint: „ami elromolhat, az el is romlik”, hiszen korábbi expedícióik során is megtapasztalták, egy ilyen utat nem lehet megúszni autójavítás nélkül. Így indult az idei Budapest–Bamako ralijuk is, hiszen már az első napon meghibásodott az autójuk felfüggesztése, de sikeresen vették a kezdeti akadályt, alkatrészt rendeltek, éjszaka megjavították és elérték a versenyrajtot. „Azóta is feszt javítunk”, számolt be üzenetváltásaink során Debreczeni László.
Demeter László hozzátette: olyan járművet választottak, amelyet a helybéliek is gyakran használnak, ahhoz ugyanis találnak cserealkatrészeket, ezért idén egy öszvér túraautónak számító, 1999-es kiadású, kevés elektronikát tartalmazó, Toyota Land Cruiser-rel indultak, ami gyakori jármű Afrikában, így kevesebb gondot okoz gondot a javítása. A Budapest–Bamako elsősorban stratégiai verseny, ahol keveset számít az idő, ezért stratégiai döntés az is, hogy nem érdemes például egy G Mercedes-szel útnak indulni, amely amikor elromlik, több hetet kell várni, hogy futárszolgálattal megérkezzen a szükséges alkatrész, ez idő alatt lejár a verseny.
További részletek Maszol.ro portálon
