A Zeneakadémia – mai nevén Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – a magyar zenei felsőoktatás intézménye, mely egyúttal a hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne. A Zeneakadémiát Liszt Ferenc a saját lakásán alapította meg, később önálló épületet emeltek számára.
A magyar parlament Liszt Ferencet nevezte ki elnökévé, igazgatója Erkel Ferenc zeneszerző-karmester-zongoraművész, a magyar zene kiemelkedő személyisége lett. Liszt és Erkel a zongora tárgyat tanította, a zeneszerzés professzora pedig Volkmann Róbert, a szászországi születésű magyar zeneszerző volt. Az intézet titkára Ábrányi Kornél volt, aki az évek során zeneszerzést, zeneesztétikát, magyar zenét, zeneelméletet és zenetörténetet tanított.
Liszt első növendékei közé tartozott Aggházy Károly, Juhász Aladár, Ravasz Ilona és Thomán István, akikből hamarosan kiváló előadóművészek illetve tanárok váltak.
A Sugár út Vörösmarty utca sarkán álló bérépület a fejlődés következtében századfordulóra szűknek és korszerűtlennek bizonyult, miközben egy másik állami intézet is kinőtte épületét. Így 1901-ben a kormány megvásárolta a Gyár utca (ma ezen teljes hosszában a Liszt Ferenc tér 1907-től, a Jókai utca és Jókai tér 1925-től található), Király utca és Kemnitzer utca (ma Dohnányi Ernő utca)által határolt területen álló telket a Vakok Intézetének országos alapjától és megbízást adott Korb Flóris és Giergl Kálmán műépítészeknek az új zenepalota megtervezésére. A szerkezeti terveket Zielinski Szilárd és Jemnitz Zsigmondkészítették. 1903-ban az ott állt régi klasszicista házat lebontották, miközben áprilisban az Országos Képzőművészeti Társulat választmánya elfogadta Wodianer Artúr (1860–1921, a Lampel-féle könyvkiadó vállalat tulajdonosa) vételi ajánlatát a bérházára (a Zeneakadémia akkori épülete).
1904 novembere és 1907 májusa között épült föl az intézmény immár saját háza, s lett belőle a világhírű budapesti Zeneakadémia, mely kiváló adottságú hangversenytermeivel a magyar és az európai zenei élet fontos központjává vált. A szecessziós épület mind egységes művészi hatásában, mind nagyságában új, eredeti és jelentős alkotás volt.Az ünnepélyes megnyitó öt napig tartott. A május 12-i nyitóünnepség keretében kapta a Gyár utca akadémia előtti széles szakasza a Liszt Ferenc tér nevet. Az új épület több növendék felvételét tette lehetővé, így új tanárokat kellett kinevezni.
Ekkor lett többek közt Kodály Zoltán és Bartók Béla, a következő tanévtől pedig Weiner Leó a Zeneakadémia tanára.
Összeállította Oravecz Csongor
