A nagybányai Szendy-tér, ma Függetlenség-tér, a kommunizmus bukása után elvesztette rendeltetését, elvesztette úgy a polgármesteri hivatal, mint a nagybányaiak érdeklődését, ma már csak az évente megszervezett virágkiállításon látogatunk arra, vagy hétvégenként a hagyományos termékek vásárán, amúgy enyésző, lehangoló állapota, a zöld övezet hiánya miatt senki nem kíván megpihenni az új padokon, ha ez így megy tovább, nehéz elképzelni mi lesz a sorsa, pedig ide még parkot is terveztek.
A mai Függetlenség-tér telkét Szendy Antal gyógyszerész, városi képviselő, Szatmár vármegye törvényhatóságának tagja halála után családja adományozta a városnak.
„Szinte meglepetésszerű volt tehát, amikor a polgármester ünnepélyes hangon jelentette, hogy a Szendy-család élő tagjai a Kossuth- és Gellért- utcában fekvő értékes telküket nem adják pénzért, eladni nincs szándékukban, hanem igenis örök tulajdonul odaajándékozzák ingyen a nemes városnak azzal a kikötéssel, hogy közteret létesítsen ezen a helyen s nevezze azt Szendy Antal térnek. Városunk előakelő vezető embere volt Szendy, minden igaz ügynek barátja, a szegények istápolója, a két protestáns egyház világi elnöke, a Részvénytakarék-pénztár elnöke stb., tiszta jellem, nemes szív, akinek nevét megörökíteni csak büszkeségünk és dicsekedésünk lehet.” – írja a Nagybánya és vidéke 1909. június 26-án.
„A belügyminiszter jóváhagyta a képviseletnek 5089.sz. alatt hozott határozatát, mellyel a Szendy Antal örökösei által a városnak köztér létesítésére felajánlott belsőséget ajándékképpen elfogadta. E tárgynál Stoll Béla igen szépen átgondolt, nagyszabású beszédet tartott id. Hegynegi Szendy János, Szendy Antal és ifj. Szendy János városi képviselőkről, elsorolta érdemeiket, gyönyörű vonásokkal festette jellemvonásukat. Végül indítványozta, hogy az új tér neve Szendy-tér legyen s annak egyik épületébe emléktábla helyeztessék el.” – írja 1910 január 8-án a Nagybánya és vidéke.
A Szendy-tér valamikor egy domb volt, s valaha református temető, ahova 1720 táján temették az utolsó halottat.
„A Szendy-téren a földhordás, a helyszínelés állandóan folyamatban van. A dombon valaha református temető volt, hova körülbelül 1720 táján temették az utolsó halottat. Ha netalán csontokra akadnának, a kegyelet szempontjából intézkedni kellene, hogy ezek a csontok a ref. temetőbe egy helyen elföldeltessenek.” – tájékoztat 1910. szeptember 18-án a Nagybánya és vidéke.
Évekig tartó kérdés volt hol legyen a főgimnázium.
„A főgimnázium épületének kérdése, mint az lapunk közleményeiből is köztudomású újabb dülőre került. A Klastrom-mezőt a minisztérium nem találta alkalmas helynek s ez idő szerint a régi Szendy-féle Kossuth-utcai telek jött szóba, mely terjedelmes voltánál és előnyös fekvésénél fogva kiválóan alkalmas volna erre a célra. Összefügg ez a kérdés a főerdőhivatali helyiségek és erdészlakások ügyével, mivel azok is oda terveződnek. A dolog jelenleg úgy áll, hogy a város és részben a kir. erdészet rendelkezik azzal az egész nagy telekcsoportból mely a Kossuth-Fésűs-, Gellért- utcák és a Szendy-tér között ma még beépítetlenül fekszik. Szó van róla, hogy a kir. főerdőhivatal a Szendy-térre kerül, a főgimnázium pedig a Gellért- és Fésűs- utcák sarkára. Erlismerjük igen szép és jó gondolat, tisztelettel hajolunk meg előtte, de tudnánk ennél még szebbet és még jobbat, tudni illik hogy, ha a főgimnáziumot a Szendy-térre építenék, hol az az egész homlokvonalat elfoglalná, s hol éppen olyan nagy telket lehetne részére kihasítani, mint a másik helyen, akkor a kir. főerdőhivatal jönne a Fésűs-Gellért utcák sarkára.”- írja 1910 május elsején a Nagybánya és vidéke.
A Szendy-tér már szerepelt az 1940. szeptember 11-én készített Nagybánya Szabad Kir. R.T. Város Átnézeti Térképén Závori Béla tervezésében.
https://maps.hungaricana.hu/hu/HTITerkeptar/35680/view/?bbox=-5348%2C-7937%2C12918%2C329
1940 után két városrendezési terv is készült, Bierbauer Virgil és Ormos Imre által. Ormos Imre terveit a Román Nemzeti Levéltár Nagybányai Hivatalában őrzik.
A Szendy-tér kialakításának munkálatait Ormos tervei szerint kezdték meg.
„Ormos Imre tervében a tér letisztult, trapézformát kapott, a térfalak gömbjuharral, sövénnyel, pázsittal és virágágyakkal vannak bekeretezve. A lineáris keretező elemeket megtöri egy, az iskolaépület főbejárati tengelyébe elhelyezett súlypontos kompozíció, melynek középpontjában egy kissé süllyesztett kör alaprajzú tér kapott helyett, rajta az országzászló. A bányászati iskola előtt a korra jellemző támfalak hangsúlyozzák a tér architektúrai megoldását”, – írja Henning Anna Imola 2018-ban doktori disszertációjában, Gödöllő, Szent István Egyetem.
A kommunista rendszer városrendezése teljesen átszabta a teret, az új rendszernek kellett egy Új Főtér, kellett egy népgyülekező-tér, egy felvonulásra alkalmas tér.
A rendszerváltás után, a Nagybányai ősz, a Gesztenye Fesztivál rendezvénysorozat keretén belül használták, sőt volt itt téli gyermekváros is, manapság évente az Expo Flora virágkiállítás- és vásár kap helyet s hétvégenként a hagyományos termékek vására.
Az 1942-ben a Pécsről Nagybányára költöztetett „Péch Antal Bánya-, Kohó- és Mélyfúróipari Középiskola” előbb az Erzsébet-közben, majd a Szendy-téren működött.
„1944-ig nagyon jól felszerelt, korszerű, bányaiskolaként működött 100 tanuló elhelyezését biztosító internátussal, 160 tanuló étkeztetését szolgáló menzával és 4000 kötetes könyvtárral. A II-ik világháború végén, 1944 októberében az iskolát menekülésszerűen ismét költöztetni kellett. Elegendő szállítóeszköz híján hátrahagyták nemcsak a gazdag felszerelést és a könyvtárat, de még az iskola múltját dokumentáló anyagokat is. A Nagybányán maradt irattár az anyakönyvekkel a háborús események során elpusztult. Ott maradt igen sok pótolhatatlan értéke, köztük az ásvány- és kőzetgyűjtemény tablók és térképek”, írja a pécsi Rónaki László hidrogeológus okl. bányatechnikus a Bányászati és Kohászati Lapok 138. évfolyam 3. számában.
Pongrácz Panni
