10.7 C
Baia Mare
hétfő, 2024 október 07.
spot_img

145 éve született Hajós Alfréd úszó, labdarúgó, építész, az első magyar olimpiai bajnok.

spot_img

Hajós Alfréd úszó, lab­da­rú­gó, építész. Az 1896-os athéni olimpián szerezte Magyarország első és második olimpiai arany­ér­mét gyorsúszásban 100 és 1200 méteren. Labdarúgásban két­szeres magyar bajnok, és egyszeres válogatott volt. Az 1924-es szel­le­mi olimpián ezüstérmet nyert. A debreceni Aranybika Szálló, valamint a margitszigeti Nemzeti Sportuszoda az ő műve, ez utóbbi a nevét is viseli.

Mint a korabeli ifjúság több tagja, ő is aktívan sportolt.

Úszókén

A Magyar Úszó Egyesület (MÚE) tagjaként (1894–1896) volt egyesületi sportember. Az 1896. évi nyári olimpiai játékokon (az első újkori olimpián) Athénban a 13 °C-os tengervízben megrendezett versenyen megnyerte mind a 100 m-es (1:22,2) – vízből indulva –, mind pedig az 1200 m-es (18:22,1) – hajóról a partra úszva – gyorsúszószámot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét (nem aranyérmét, hiszen akkor még ezüstérem járt a győzteseknek). Sikereit a magyar tempónak nevezett úszóstílusnak köszönhette, ami gyakorlatilag megegyezett a mai gyorsúszó stílussal. 1895-ben nem hivatalos Európa-bajnok 100 méter gyorson, „örökös magyar bajnok”.

Labdarúgóként.

Sportolóként úszott, atletizált (1896–1898), közben tornászott és a labdarúgást is kiemelkedő szinten végezte. Fizikai felkészültségének elismeréseként játékosként balösszekötőként alkalmazták képességeit. 1897. május 9-én az első nyilvános edzőmérkőzésen játszott labdarúgó-mérkőzésen a Budapesti Torna Club (BTC) csapatában. A BTC-ben 1898–1904 között rúgta a labdát. 1901-ben és 1902-ben tagja volt a bajnokcsapatnak.

Labdarúgó-játékvezetőként

Gyakorlata, valamint szabályismerete alapján vizsga nélkül, 1897-től szükségből lett játékvezető. Az alakuló klubtalálkozókon, bemutató mérkőzéseken, az MLSZ által üzemeltetett bajnokságokban tevékenykedett. Játékvezetésből 1903-ban Budapesten az MLSZ Bíróvizsgáló Bizottság (BB) előtti elméleti és gyakorlati vizsgát tett. Az MLSZ BB javaslatára 1903-tól NB I-es bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1908-ban visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 14.

Összeállította Oravecz Csongor

spot_img
- Advertisement -spot_img

Még több

- Reklám -spot_img

Máramaros megyei hírek