56 szenátor és képviselő, köztük Apjok Norbert Máramaros megyei független parlamenti képviselő, írta alá azt a törvénymódosító javaslatot, amelynek értelmében 2024. január 1-től csak abban az esetben vezethetnek be új, fizetett hivatalos ünnepnapokat, ha az ezek által generált anyagi terheket az állam magára vállalja, és azokkal nem a vállalkozókat sújtja.
A kezdeményezők célja az, hogy az amúgy is komoly gondokkal küszködő magánszektort megóvja a jelentős pénzügyi terheket jelentő költségektől. Ily módon, az állam különféle adókedvezmények, illetve közvetett juttatások/engedmények formájában kellene a vállalkozók segítségére siessen.
,,A tervezet egy anyagi terhet szeretne levenni a munkaadók válláról, azáltal, hogy a további ünnepnapok után járó szabadnapok esetén az állam vállalja át az ezzel járó költségeket. Mindamellett, hogy a munkaadóknak amúgy is gondoskodniuk kell számos olyan juttatásról, amelyekre a munkavállalók törvényesen jogosultak (szabadságpénz, esetenként a munkaképtelenség idejére fennálló kiadások egy része, családi események miatt járó szabadnapok stb.). Arról nem is beszélve, hogy azokban a szektorokban, ahol hétvégeken és hivatalos ünnepnapokon sem lehet abbahagyni a munkát, a munkaadók kötelesek plusz juttatásokat adni, ezek sokszor a munkaerővel járó költségek megduplázásához vezethetnek. Ezzel a jogszabállyal a munkaadók és a munkavállalók is jól járnak” – nyilatkozta lapunknak Apjok Norbert képviselő, a jogszabály egyik kezdeményezője.
Az elmúlt húsz évben két és félszeresére emelkedett a hivatalos ünnepnapok száma Romániában. Ez a vállalkozók számára tarthatatlanná tette a helyzetet, amit ez a mostani szabályozás próbál meg ésszerű keretek közé terelni.
Tamási Attila