19.7 C
Baia Mare
péntek, 2024 május 24.
spot_img

78 éve született Bródy János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar énekes

spot_img

Bródy János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró. Az Artisjus Szerzői Jogvédő Egyesület elnöke volt 1998 és 2011 között.

Bródy János fiatalkorában

A huszadik századi magyar zene- és kultúrtörténet meghatározó alakja, a magyar nyelvű beatzene megteremtője. Az Illés és a Fonográf tagjaként, Szörényi Levente alkotótársaként, majd szerző-előadóként a nagy beat generáció tagjai közül ő tett az elmúlt évtizedekben a legtöbbet azért, hogy a rockzene Magyarországon is elismert része legyen a kultúrának.

Az 1960-as évek új zenei formáiban megjelenő társadalmi mozgalmak máig ható következménye, hogy Bródy János a magyar kultúra egyik emblematikus alakja lett, és művészetében követhetően tükröződik az elmúlt fél évszázad történelmének minden jelentős fordulata. 1964-ben, az érettségi után került az Illés-együttesbe, ahol Szörényi Leventével számos olyan dal szerzője lett, melyek megjelenését sokan origónak tekintik a magyar rock történetében. Az Illés repertoárjának kialakításával a szövegíró és gyakran dalszerző Bródy János a magyar rockzene ikonikus alakjává vált. A dalszövegek forradalmi újítója és a mára már legendává vált zenekar szellemi irányítója sokak számára jelentett iránytűt az akkori társadalom útvesztőiben, és személy szerint is példát mutatott az emberi jogok szabad és bátor képviseletével. 1973-ban vizsgálat is indult ellene, államellenes izgatás gyanújával. A zenekar a külső és belső feszültségek nyomását nem viselte el, és az év végén Illés Lajos feloszlatta az együttest.

1974-ben hozták létre a Fonográfot, mely már több volt, mint egy zenekar, hiszen valóságos művészeti alkotóműhelyként működött. Itt készültek Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezei is, melyeknek értelmi szerzője elsősorban Bródy János volt. Szövegeit ebben az időben még erősebben cenzúrázták, mint korábban, de ő mindig megtalálta a lehetőségét annak, hogy dalaiban a hivatalos szólamoktól eltérő gondolatokat és érzelmeket közvetítsen. A Fonográf-korszakban jöttek létre a későbbiekben olyan jelentős sikereket hozó első színpadi művek is, mint a Kőműves Kelemen és az István, a király.

Bródy János önálló előadói pályafutása a hetvenes évek végén a Várszínházban és az Egyetemi Színpadon kezdődött. Az Illés- és a Fonográf zenekarban eltöltött évek után egyre inkább olyan dalai születtek, melyek személyes hangulata, érzelmi elkötelezettsége vagy ironikus intellektualizmusa szinte megkövetelte, hogy szerzőjük maga álljon velük közönség elé. Olyan idők jártak akkor, amikor őbenne dalokban tört a felszínre sok mélyen elfojtott érzés és gondolat. Bródy János a maga szerénynek mondott előadói képességeivel is hitelesen és mindenki által érthetően fogalmazta meg nemzedékének álmait és csalódásait, és első felvételeinek népszerűsége következtében hamarosan a hatóságok által gyanakodva figyelt és a hivatalos kultúrpolitikusok bánatára közkedvelt szereplője lett az ifjúsági klubok hálózatának.

Első lemeze 1980-ban jelent meg Hungarian Blues címmel olyan felejthetetlen dalokkal, mint a Filléres emlékeimFöldvár felé félúton; Mama kérlek; és a Bródy-dalok jelbeszédes módján helyzetjelentést adó Maszkabál.

spot_img
- Advertisement -spot_img

Még több

- Reklám -spot_img

Máramaros megyei hírek